|
(50x60 cm) |
|
|||
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Návay Ákos fotókiállítása elé Az élet nagy pillanatai közé tartoznak az olyan élmények, mint amelyet Návay Ákos fotósorozata mutat be. A képsorozat Európa legnagyobb buddhista építészeti alkotását, a zalaszántói sztúpát örökíti meg, mégpedig úgy, hogy a néző két síkon is szellemi élményben részesülhet.
Az első síkot maga az építészeti alkotás
nyújtja, mivel a sztúpa a buddhizmus egyik fontos szimbóluma,
amellyel a világ számos országában találkozhatunk. A képeken látható sztúpa három részből áll: az alapzatból, a félgömbből és a felső részből, s ez a szellemi fejlődés három fokozatát jelzi. Az alapzat, amely a szellemi út megalapozását, előkésztő fokozatait jelöli, szintén három részre tagozódik: a legalsó szint a mentális és analitikus tapasztalást, az éberség kibontakoztatását fejezi ki, és az egész építmény úgy pihen ezen, mint a szellemi út a tudatossá tett racionális tapasztalatokon. A második megalapozó szint a moralitást fejezi ki, a harmadik pedig az eddigieknek a tiszta lelkierővé való átalakítását szimbolizálja. Vagyis az alap a megismerés, moralitás és koncentráció hármasságának kifejlesztésének szükségességét sugallja, melyek a buddhista gyakorlat pillérei. A középső rész a kupola, s ez a félgömb vagy harang alakú építmény jelképezi a megvilágosodás feltételeit és pszichikai elemeit, mint az éberség, erőfeszítés, hősiesség, elragadtatás, összeszedettség és egyhegyűség képességei, melyeket Buddha követői önmagukban kifejlesztenek. A felső rész életfaszerű és sokszor ernyővel koronázott tizenkét - néha tizenhárom - korongja kifejezi Buddha életének stációit, Buddha misztikus erőit, valamint a tizenkét egymáshoz kapcsolódó feltételt, amely minden létező keletkezésének, kibontakozásának és elmúlásának örök törvényét írja le. Gyakran előfordul, hogy a torony alatti részre nagy szemeket festenek, melyek a sztúpa és az emberi test pszicho-kozmikus párhuzamát jelzik, melynek lelki-tudati központjai a sztúpa különböző elemeinek felelnek meg. A szellemi élmény egy másik síkját varázsolja elénk a fotóművész, amikor a képeken megörökíti azt a változást, amely a képek készülésének időpontjában, a természetben végbement. A színek, az árnyékok, a felhők és a végén előbukkanó nap, mintha egy élő és a belső megélés különböző fázisait vetítené elénk. Mintha a természet annak a belső élménynek az eleven részévé válna, amely a szemlélőben a sztúpa látványának kapcsán végbemegy. A tökéletesség és megvilágosodás megvalósításának akadályait szimbolizálják a feltornyosuló sötét felhők, melyből egy Buddha-arc bontakozik ki, majd a kivilágosodás és a felhők mögül előbukkanó nap - mindez jelzi azt a belső élményt, melyet a sztúpa - ez a buddhisták által szentnek tartott építmény - az érzékeny művész tudati világában kiváltott. A művész és a Buddhaság állapotát szimbolizáló építmény élő kölcsönhatását úgy rögzíti ez a képsorozat, hogy a nézőt magával ragadja, és egy spirituális élményre ösztönzi. S ez az élmény hozzásegíthet minket ahhoz, hogy egy boldogabb emberi élet érdekében ugyanúgy megtaláljuk a kapcsolatot a látható és a láthatatlan, a múlandó és az elmúlhatatlan, a profán és a szent között, mint ahogy a művész a Buddhaságot a zalaszántói dombok között.
Mireisz László
Égi Üzenet
Fölcsendül a mennybolt, világ nyíl belűle`
Vének gyülekeznek
Aki bírja, marad
Kárpáti Bölcsőcske *
(Írva
vagyon ezen üzenet 2005. febr. 8. |
KIÁLLÍTÁSOK - Őszentsége a Dalai Láma
magyarországi látogatásának tiszteletére rendezett
"Tibet arcai" c. csoportos fotókiállítás. Cím: Magyar
Kultúra Alapítvány Budapest, I. ker. Szentháromság tér. 6. - 2010. - Maitreja-ünnep - Szemtől szembe a csodával
- Buddha ereklyék világkörüli úton - Művészetek-Völgye Kapolcs - Sambhala Tibet Központ - Tibeti Újév Ünnep 2005 |
